Mikor elkezdtem járni erre a buzi táncra akkor basztam el az egész életemet. De komolyan. Semmi bajom nem lett volna, ha nem keveredek bele ebbe az egész szarba. A legdurvább, hogy nem is figyeltem fel senkire, mivel mindet ismertem korábban, meg amúgy is ott motoszkált még bennem Tomi. Elvégre nem olyan könnyű kiheverni egy ilyen hosszú és komoly kapcsolatot. Aztán meg egyszer csak jött egy nagy bumm. Cuki fiú, meg minden. Aztán elkezded sunyin figyelni, ahogy táncol, ahogy beszél, ahogy mosolyog, meg egy csomó ilyen nyálas bénaságot, amitől mindig is hányingerem volt. Hát, ő volt az első, akinél ugyanolyan nyomin viselkedtem, mint a legtöbb csaj. Fúj.
Aztán volt egy disco, amiből semmire másra nem emlékszem, csak rá. A csajokkal - szokásunkhoz híven - atom részegen táncoltunk, azt se tudtuk, hogy hol vagyunk. Hátra pillantottam és ott állt mögöttem. És olyan cuki volt, hogy ilyen kis nyomi picsává változtam át. Kattant az agyam és semmi mást sem akartam, csak azt, hogy megcsókoljam. Nem tudom, hogy miért, egyszerűen csak volt benne valami, ami miatt más volt, mint a többi. Aztán egye fene lekaptam a francba, lesz ami lesz alapon. Szerintem aznap este dumáltunk először normálisan. Igazából tök közvetlenül lehetett vele beszélni. Jó pont, "ez tetszik", gondoltam.
Aztán valami olyasmivel nyitott másnap facen, hogy "legyek a harmadik?". Valahogy így volt. Én meg csak pirultam magamban, hogy mekkora faszságokat beszélhettem neki az este, de igazából kimondottan tetszett a dolog. Meg ő is. Frissen voltam szakítás után, önbizalmam a béka picsája alatt, kinek ne tetszett volna egy ilyen üzenet? Még ha a tartalma annyit is tett: "Meg akarlak baszni".
Aztán begyulladt a torkom, mint a szar, mert durván megfáztam, a többiek meg azzal szórakoztak, hogy a savanyúság kimarta a torkomat... meg csóklázat kaptam... Persze nevettem velük, de igazából csak arra gondoltam, hogy a fenét meg érdekli, hogy 1 hétig nyelni sem tudok, ha még egyszer megcsókolhatom.
Aztán dumálgattunk facen, de a franc se emlékszik már rá, hogy miről. Az a kép viszont megvan, amikor arról dumáltunk, hogy dugni kellene. Illetve ő írta nekem. Naiv voltam és nyomi. Elmondtam a csajoknak, tanácsot kértem. De hát melyik lány ne tette volna ezt? Természetesen egyből a torkomban ugrottak, hogy ne legyek már hülye, hogy egy kis suhanccal foglalkozok, meg ha megtudja a nővére, hogy "kavarunk" ki fog csontozni. Megírtam hát neki, hogy "Nem akarok dugni se most,se máskor". Életem egyik legnehezebb lépése volt ezt megtenni. Akkor este sírtam először miatta. De úgy voltam vele, hogy igaza van a többieknek, mert ők jobban ismerik és talán tényleg semmi jó nem sülhet ki belőle, ezért engedtem a nyomásnak, vagy inkább tanácsnak. Persze senkit se hibáztatok, elvégre csak nekem akartak jót.
Aztán hogy hogy nem mégiscsak összejött nagy nehezen egy tali. Arra az estére a mai napig emlékszem. De komolyan. Olyan durván bevésődött, mint nem sok más este. Kocsikáztunk a csajokkal, miközben beszéltünk facen. És arra a döntésre jutottam, hogy most az egyszer a kezembe veszem az irányítást és elmegyek és bevállalom a dolgot, hiába félek. Már az egész eleve nyomin indult. Elkezdte írni nekem indulás előtt, hogy "biztos, hogy akarjuk-e", meg, hogy "megéri-e elbaszni a barátságot", meg mit tudjam én. Melyik csajnak ne robbant volna az agya? Ott álltam a zuhany alatt, kezemben a telefonnal és legszívesebben fejbe basztam volna vele. Ez egy nő szemében mit jelent? "Olyan szar vagy, hogy még gusztusom sincs megbaszni téged. Inkább hagyjuk". Le is mondtam az egészet, hogy a faszba ne mondtam volna le. Aztán rám ver egy üzenetet, hogy mégis. Na mondom velem nem baszol ki, NEM. De aztán csak nem tudtam a szívemnek parancsolni, taliztunk. Ő kocsival, én kocsival. Nem bíztam annyira benne, hogy ne kocsival menjek. Végül csak átültem hozzá. Elmentünk egy helyre és mit vág be nekem? Mit? "NEKEM NEM KELL CSAJ, CSAK SZEX". Mi a fenét lehet erre mondani? "Persze, nekem is csak szex". A jó nagy büdös lófaszt. Az a pasi, aki ezt elhiszi az nem ismeri a nőket. Na mindegy. Hát én úgy voltam vele, hogy azért se kapsz meg. Ha nem kellek nem baj, nem tetszhet az ember mindenkinek, de akkor szexre se kelljek. Le is fújtuk a dolgot. Aztán mégis meggondoltam magam. Írtam neki, mire válasz: "Én már beálltam a kocsival, ki nem állok". Hát mentem én.
Olyan ideges még sosem voltam. Mintha szűz lettem volna. De komolyan. Még akkor sem voltam ilyen ideges, amikor a szüzességemet vesztettem el, mint vele. Aztán bevágja nekem, hogy "Ma nem fogsz elmenni" és kalap-kabát ennyi volt. Mondom mi a fasz???? Ha tudná mit éreztem mikor ezt bevágta. De nyilván letojta. Azóta se tudom mire volt ez jó. Megalázni? Mert ha erre ment ki összejött. Utána meg még volt pofája azt írni facen", hogy "jó volt", vagy valami ehhez hasonlót. Most komolyan ekkora láma fasznak nézett? Ekkor sírtam másodjára miatta.
Aztán elhívott hozzá, hogy egyedül van és menjek el. FILMEZNI. Ergo dugni. Most komolyan... megalázott a picsába és utána menjek el, hogy megalázzon megint? Dehogy mentem. Főleg, hogy bennem ekkor már jöttek fel az érzések.
Aztán persze megszakadt ez a dolog, nem firtattuk tovább. Egy ideig legalábbis. Aztán csókolózgattunk. És cuki volt. És én már totál kezdtem belezúgni. Vagyis már bele voltam. Minden nap minden percében csak rá gondoltam, ami már kezdett beteges lenni. Emlékszem, hogy mennyire jókat tudtunk dumálni, mikor hazakísért. Totál beleestem.
Aztán egyszer beszéltünk telefonon barátnőmmel róla és az érzéseimről, és tesóm akkori legjobb barátja meghallotta és kérdőre vont. Mi több, egyenesen megfenyegetett. És én nem akartam, hogy őt bántsa bárki is, miattam. A legegyszerűbb dolog az volt, ha ellököm magamtól. És olyan módon kellett csináljam, amit akkor sem tudok visszafordítani, ha nem bírnám tovább távol tartani magamat tőle. El kellett érjem, hogy megutáljon. Ha belelátott volna a szívembe akkor, amikor azokat a szavakat a fejéhez vágtam. Istenem... "Soha nem kellenél". Magamba meg ordítottam, hogy "Mindennél jobban vágyok rád". Akkor este hajnalig zokogtam. És azt kívántam, hogy bárcsak tudná, hogy mennyire fontos nekem. De féltem és lehetett irányítani, meg fenyegetni. Most már nem lehetne, az egyszer biztos.
Aztán mégsem bírtam tovább és egy születésnapi bulin úgy gondoltam, hogy most vagy soha. Ha most nem lépek örökre elveszítem. Hát a dolog nem úgy sült el, mint ahogy én gondoltam. Sőt, még nagyobb gáz lett belőle, mint, ami korábban volt. A részeg ember meggondolatlan, és ha elmondtam valamit egynek az száguldott tovább, mindenkin, mint a futótűz. Úgy voltam vele, hogy elvágtam magam egy életre. Aztán hallottam, hogy barátnője van. Élete szerelme, meg bla bla bla. Mondták a fiúk. Mégis meghívtam a szülinapomra. Gondoltam bocsánatot kérek minden bunkóságért, amit én tettem ellene, de csak még jobban összekuszáltam a dolgokat. Akaratlanul. Mert egy balfasz vagyok. Jól össze is vesztünk, le is tiltott.
Aztán bekapcsolt a szánalmas üzemmód, hogy mindegy, hogy milyen módon, de valahogy vissza kell nyernem a bizalmát. Ajánlkozott a legjobb barátja, hogy majd ő segít. Persze nem "ingyen". Úgy voltam vele, hogy ha ez az ára, hát legyen így. Azért jó, hogy még időben megálljt tudtam mondani és nem történt semmi komolyabb. Aznap este megint szarrá sírtam a párnámat.
És ahogy a titkokkal lenni szokott ki is derült. Lett is belőle jó nagy katyvasz, meg "búcsúéjszaka, mert addig úgysem engedem el". Emlékszem, hogy bál volt és elhúzott a francba én meg nem sokkal utána hazamentem és felhívtam. Az úton végig imádkoztam - ami nem szokásom - hogy csak még egyszer had öleljem meg. És teljesült a vágyam. Hihetetlen, de sikerült rávennem, hogy eljöjjön. Utána minden ment tovább.
Aztán - ha jól emlékszem - nagyon sokat vártam, mire rá mertem írni, hogy "mi lenne ha". Hát, lett is. Csak az bántott, hogy soha, egyszer sem volt olyan alkalom, amikor józan volt. Mintha nem lehetne józanon hozzám érni. Mondta is, "józanon nem basznám meg". Ez a legcikibb mondat, amit egy fiú mondhat egy lányról.
Most az van, hogy elköltözött, nekem pedig a szívem szakad meg. Sosem fogja megtudni, hogy soha nem akartam, hogy fájjon neki, azt meg végképp nem fogja megtudni, hogy mikor gonosz voltam vele, azt miatta tettem. Mert egyszerűen csak szerettem.
UI: 2015.12.07 Kiposztolom magamnak frissítések nélkül. Legyen vége azzal, hogy elköltözött. 2016. 01.01 után pedig a nevét sem akarom kiejteni a számon. Ideje őt elengednem. :)
